Integratív szemléletű párterápia

Minden pár máshol akad el: van, ahol a viták eszkalálódnak, van, ahol éppen a csend nőtt nagyra kettejük között, és van, ahol egy bizalmi törés után kellene újra egymásra találni. Az integratív szemléletű párterápia abból indul ki, hogy ezekhez a különböző helyzetekhez nem illik egyetlen, mindenkire egyformán szabott módszer. Nem egyetlen módszert alkalmazok minden élethelyzetben — a közös munka irányát és eszközeit mindig az Önök szükségleteihez, lehetőségeihez és céljaihoz igazítom.

Az integratív munka három, névvel vállalható megközelítésre épül, és mindegyik mást ad hozzá:

• Rendszerszemlélet — a kapcsolatot nem két külön ember hibáinak összegeként nézem, hanem olyan rendszerként, amelyben a felek kölcsönösen hatnak egymásra: ki-ki a maga módján reagál a másikra, és éppen ezek a reakciók tartják fenn az ismétlődő köröket.
• Érzelemfókuszú terápia (EFT) — Dr. Sue Johnson módszere, amely a kötődésre figyel: arra a mélyen emberi szükségletre, hogy a másik elérhető és megbízható legyen számunkra. A viták felszíne alatt legtöbbször ez a szükséglet sérül.
• Imago-eszközök — a strukturált dialógus elemei, amelyek lelassítják és biztonságossá teszik a nehéz beszélgetéseket.

Éppen az az előnye, hogy nem egyetlen iskola: ha az Önök helyzete szerkezetet kíván, kap szerkezetet; ha mély érzelmi munkát, akkor azt — és a hangsúly menet közben is áthelyeződhet, ahogy a kapcsolatukban feltárul, mire van valójában szükség.

Az első alkalmon mindketten elmondhatják, hogyan élik meg a kapcsolatuk jelenlegi helyzetét, én pedig arra figyelek, milyen körök ismétlődnek kettejük között. Ezután közösen fogalmazzuk meg a munka fókuszát és a kereteket. A további alkalmakon nem annak eldöntésén dolgozunk, hogy kinek van igaza, hanem annak feltárásán, mi történik a kapcsolatban — és azon, hogy az ismétlődő körökből közösen találjanak kiutat.

Célom, hogy a folyamat során olyan kapcsolati kapaszkodókat alakítsanak ki, amelyekre később önállóan, a nehezebb élethelyzetekben is támaszkodhatnak: felismerjék a saját köreiket, mielőtt azok elmélyülnének, és tudjanak úgy fordulni egymáshoz, hogy a másik azt biztonságosnak élje meg.

A különbség röviden: az Imago párterápia egy kidolgozott, lépésről lépésre haladó módszer, amelyben a dialógus rögzített szerkezete adja a biztonságot; az integratív forma szabadabb, és több megközelítés eszközeiből építkezik. Ha vonzza Önöket a világos, tanulható szerkezet, induljanak az Imago felől; ha inkább azt szeretnék, hogy a munka formája alakuljon a helyzetükhöz, az integratív forma lesz otthonosabb. A döntést az első alkalmon közösen is meghozhatjuk.